KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓBAN  BENYÚJTANDÓ ADATBEJELENTÉSI NYOMTATVÁNYHOZ 

Az adózónak tehát az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványt kell  benyújtania! 

Ezt az adat-bejelentési nyomtatványt ugyanakkor azok az adóalanyok is benyújthatják, akik  önkormányzati adómentességet vagy kedvezményt nem kívánnak igénybe venni vagy  számukra az nem jár. 

Az önkormányzati mentességek, kedvezmények áttekintése lehetséges a kincstár honlapján  (hakka.allamkincstar.gov.hu), az önkormányzat honlapján, a Nemzeti Jogszabálytárban,  valamint felvehető a kapcsolat az önkormányzati adóhatósággal is. 

Kinek kell adatbejelentési nyomtatványt benyújtani? 

Az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat terheli, akik az  magánszemély kommunális alanyának minősülnek. 

Ezen adó alanya csak és kizárólag magánszemély lehet! 

Az adó alanya lehet az a magánszemély, aki a naptári év első napján az adóköteles épület: 

a tulajdonosa vagy, ha vagyoni értékű jog áll fenn az ingatlanon 

a vagyoni értékű jog jogosítottja, vagy 

nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező. A tulajdonos személye 

Az ingatlan tulajdonosának azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki/amely az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.  

Nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga 

Az adó alanya továbbá az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem  magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a  lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött  és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó  alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. 

Egyéb esetek

Épület alatt – az építményadó-szabályozás vonatkozásában – az épített környezet alakításáról  és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része értendő, amely a  környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított,  elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat  feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes  belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.  

A nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga fennállása a bérleti szerződés  alapján állapítható meg. Azon bérleti szerződések tartoznak ide, amelyeknél a bérbe adó nem  magánszemély (bármely szervezet), a bérbe vevő pedig magánszemély. 

Fontos, hogy az adatbejelentést helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani. 

Abban az esetben, ha egy helyrajzi szám alatt több önálló adótárgy is található, ezek számát az adatbejelentési nyomtatványon jelölni kell 

Meddig, hová kell a bejelentést benyújtani?

Az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, változását kiváltó ok bekövetkeztét követő év  január 15-ig kell a bevallást benyújtani. Ahhoz az önkormányzathoz kell az adatbejelentést  benyújtani, amelyiknek a területén az adóköteles építmény található. 

Például, ha valaki lakást, családi házat vásárolt az év november 20-án, akkor a következő év  január 15-ig kell a nyomtatványt kitölteni és benyújtani a lakás fekvése szerinti önkormányzati  adóhatósághoz. 

AZ ADATBEJELENTÉSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI 

I. Az adatbejelentés fajtája: 

Az adatbejelentés fajtája szerint kétféle lehet, megállapodás alapján és nem megállapodás  alapján benyújtott adatbejelentés. A megállapodás alapján benyújtott adatbejelentés – értelemszerűen – csak abban az esetben következhet be, ha az adótárgy ingatlan után az  adóalanyiság egyidejűleg több személy esetében áll fenn, azaz ha az adótárgy építményen,  illetve telken több személynek áll fenn tulajdonjoga, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett – helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szerinti – vagyoni értékű joga, vagy bérleti joga.  

Ebben az esetben a személyek írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott  megállapodásukban (egy külön nyomtatványon) az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és  kötelezettségekkel egy tulajdonost vagy a vagyoni értékű jog jogosítottjai, illetve a bérlők közül  egy személyt is felruházhatnak. Ez a lehetőség azonban csak akkor áll fenn, ha a  megállapodásban valamennyi tulajdonos (vagyoni értékű jog jogosítottja, bérlő) részt vesz. 

Ebben a blokkban a megfelelő sor melletti négyzetbe X-et téve kell jelölni, hogy az  adatbejelentés megállapodás alapján benyújtott vagy sem. 

Amennyiben megállapodás alapján benyújtott adatbejelentésről van szó, akkor a  „MEGÁLLAPODÁS adózással kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról” elnevezésű  nyomtatványt is ki kell tölteni. 

II. Az adatbejelentő adatai 

Ezt a részt értelemszerűen kell kitölteni az adatbejelentő kért személyes adataival.

III. Az adatbejelentő tulajdonjoga, vagyoni értékű, illetve bérleti joga

Ennél a pontnál azt kell jelölni, hogy az adatbejelentő adóalany milyen jogcímen alanya az  adatbejelentés tárgyát képező ingatlan utáni kommunális adónak: tulajdonosként, bérlőként vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottjaként. Ez utóbbi  esetben jelölni kell az adott négyzetbe tett X-el az adóalanyiságot generáló vagyoni értékű jog  fajtáját is. 

IV. Adókötelezettség keletkezésére okot adó körülmény és időpontja 

Az 1. sorban kell jelölni, ha az adatbejelentést újonnan létrejövő (korábban még nem volt)  adótárgyról teszi az adatbejelentést benyújtó. Külön kell megjelölni, hogy az új adótárgy  építmény (1.1 .pont), vagy telek (1.2. pont)

A 2. sorban azt kell jelölni, ha az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának az oka az  adóalany szerzése, értve ezalatt – többek között – az adásvételt, öröklést, ajándékozást,  elbirtoklást is. Itt is külön kell jelölni, hogy az új ingatlan építmény (2.1. pont), vagy telek (2.2. pont)

A 3. sorban kell jelölni azt, ha az adótárgy utáni adókötelezettség vagyoni értékű jog  keletkezése miatt jön létre.  

A 4. sorban kell azt jelölni, ha az adóalanyiság a vagyoni értékű jog megszűnése miatt jön létre.  Ez az az eset, amikor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, az ingatlanon fennálló vagyoni  értékű jog megszűnése miatt a tulajdonos adóalanyisága jön létre (éled fel). 

Az 5. sorban kell jelölni azt, ha az adótárgy utáni adókötelezettség bérleti jog alapítása miatt  jön létre.  

A 6.-10. sorig történő kitöltés annak függvénye, hogy az adótárgy telek a Htv. szerinti  telekfogalomnak történő megfelelést megelőzően milyen státuszú volt. Eszerint: a telekadó-kötelezettség 

  1. a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági  művelésének a megszüntetését követő év első napján, (6. sor) 
  2. b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, (7. sor) c) erdőnek minősülő telek esetében 
  3. ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő  átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként  nem tartják nyilván vagy (8.1. sor) 
  4. cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek  az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését (8.2. sor) 

követő év első napján 

  1. d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási  bejegyzés törlését követő év első napján, (9. sor) 
  2. e) az építmény megsemmisülése (10.1. sor), lebontása (10.2. sor) esetén a megsemmisülést,  lebontást követő félév első napján 

keletkezik. 

A 11. sorban akkor kell X-et tenni, ha az önkormányzat újonnan vezeti be az illetékességi  területén a kommunális adót, tehát nem az adóalany személyében vagy az adótárgy jellegében  történő változás generálja az adókötelezettséget, hanem a települési (kerületi) adórendelet  elfogadása.

Végezetül az IV. blokk záró részében meg kell adni az adókötelezettség keletkezésére okot adó  körülmény bekövetkeztének pontos naptári dátumát. Az adókötelezettség ezen dátumot követő  év első napjától keletkezik. 

V. Adókötelezettség változására okot adó körülmény és időpontja: 

A Htv. vonatkozó rendelkezése értelmében az adókötelezettséget érintő változást a következő  év első napjától kell figyelembe venni. 

Ebben a blokkban az adókötelezettségben változást jelentő körülmény mibenlétét kell kifejteni.  Ide tartozik az, ha az önkormányzati rendelet mentességet vagy kedvezményt alkotott és arra  az adóalany jogosult. Például, ha 50 %-os kedvezmény jár a 65. életévét betöltöttnek, akkor  ezen életév betöltését kell itt jelölni. 

A záró részben meg kell adni az adókötelezettségben bekövetkező változásra okot adó  körülmény bekövetkeztének pontos naptári dátumát. 

VI. Adókötelezettség megszűnésére okot adó körülmény és időpontja: 

Ebben a blokkban kell megjelölni – az egyes sorokban szereplő négyzetbe írt X-el – az  adókötelezettség megszűnésének okát és pontos időpontját. A megszűnés okai az alábbiak  lehetnek: 

  1. Az ingatlan megszűnése, külön megjelölve, hogy az építmény (1.1. pont), vagy a telek  (1.2. pont) szűnik meg (pl. az épület megsemmisül vagy új telek jön létre és az adott  helyrajzi számú telekösszevonás, telek-megosztás miatt megszűnik). 
  2. Az ingatlan elidegenítése (pl. adásvétel, ajándékozás útján), külön megjelölve, hogy az  építményt (2.1. pont), vagy a telket (2.2. pont) idegenítik el.  
  3. Vagyoni értékű jog alapítása (ebben az esetben a tulajdonos adókötelezettsége  megszűnik, helyette ugyanis a vagyoni értékű joga okán annak a jogosítottja lesz az adó  alanya) 
  4. Vagyoni értékű jog megszűnése (ebben az esetben ennek a megszűnő jognak a  jogosítottja esetében szűnik meg az adóalanyiság, helyette az adótárgy tulajdonosa lesz  az adó alanya) 
  5. Bérleti jog megszűnése (ebben az esetben megszűnik az adókötelezettség is, hiszen  kizárólag magánszemély lehet a kommunális adó alanya) 
  6. Az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi  telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges  mezőgazdasági művelése megkezdése  
  7. A tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési  ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése  
  8. A belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése  megkezdése  
  9. A külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan nyilvántartási feljegyzése  
  10. Teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban  erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba  történő bejegyzése  
  11. A telek építménnyel való beépítése 
  12. Egyéb – az első 11 pontba nem tartozó – ok 

A VI. blokk záró részében meg kell adni az adókötelezettség megszűntetésére okot adó  körülmény bekövetkeztének pontos naptári dátumát.

VII. Az adótárgy címe: 

Itt fel kell tüntetni az adótárgy pontos címét, helyrajzi számát. 

VIII. Egy helyrajzi számon található adótárgyak fajtája és száma: 

Ebben a rovatban kell megjelölni, hogy milyen adótárgyról van szó és hány darabra  vonatkozóan történik a bevallás. 

A Htv. meghatározza az értelmező rendelkezések körében, hogy mit kell lakás, üdülő,  kereskedelmi egység, szállásépület, egyéb nem lakás céljára szolgáló építmény alatt érteni.  

Eszerint lakás a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes  szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján  ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa,  udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, üdülő pedig  az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló,  csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény. 

Kereskedelmi egység az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek,  boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek,  büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek,  vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak,  fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak,  szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.  A szállásépület az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas,  így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak,  fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként  feltüntetésre váró épület, épületrész. Az egyéb nem lakás céljára szolgáló épület pedig az  ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak,  üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak,  hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a  melléképület és a melléképületrész. Továbbá minden olyan épület, amely a fel nem soroltaknak  nem felel meg. 

IX. Az önkormányzati rendeletben rögzített adómentesség, adókedvezmény  igénybevétele 

Ebben a blokkban azokat a mentességi jogcímeket kell rögzíteni, amelyek nem a Htv. alapján,  hanem kizárólag a Htv. felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati adórendelet alapján  állnak fenn. 

  1. Ebben a sorban kell feltüntetni az önkormányzati adórendelet szerint mentességnek, a  vonatkozó önkormányzati rendeletben megjelölt jogcímét.  
  2. Ebben a sorban kell feltüntetni az önkormányzati adórendelet szerint kedvezménynek, a  vonatkozó önkormányzati rendeletben megjelölt jogcímét.  X. Több adómérték esetén az adómérték megállapításához szükséges tények,  adatok:

Itt kell bemutatni az adatbejelentéssel érintett adótárgy illetve az adóalany azon sajátosságait,  körülményeit, amelyek relevánsak abban az esetben, ha az önkormányzati adórendelet – pl.  övezetenként, adótárgy-fajtánként, az adóalanyok helyzetére figyelemmel vagy más  megfontolásból – többféle adómértéket határozott meg. 

XI. Aláírás, felelősségvállalás az adatbejelentés valós tartalmáért.  Ez a blokk értelemszerűen töltendő ki.